Amióta van mire emlékeznem, s a magam jegyzeteit, élményeit össze tudom hasonlítani mások emlékeivel, azóta óvatosan és bizalmatlanul olvasom a történelmi memoárokat, mert megtapasztaltam, hogy a múltban minden megtörténhet, s annak az ellenkezője is. Horváth Béla "belülnézete" számomra hiteles írás, minden mondata, története megküzdött valóság. Arra is figyelmeztet, hogy meg kell szólaltatni a rendszerváltó évek szereplőit, össze kell gyűjtenünk minden dokumentumot. A nagyvilág és a történelmi haza történéseinek összefüggésében a jelenkori és a majdani kutatók, történészek csak így lesznek képesek hiteles és tanulságos képet adni a rendszerváltó évek valóságáról. Igen, meg kell szólaltatni, beszéltetni kell a szereplőket, össze kell gyűjteni a dokumentumokat. Ha nem szólalnak meg, akkor majd beszélnek mások. Ha nem gyűjtjük össze az emlékeket, összegyűjtik mások. Abban pedig nem lesz köszönet.