Mátyás király az akkori Európa egyik legnagyobb haderejét tartotta fegyverben. Ennek alapját a vármegyék zászlói alatt szolgáló nemesség, a főurak és főpapok bandériumai, a kiváltságos népek (székelyek, szászok, kunok) csapatai, a jobbágytelkek utáni telekkatonaság, végül a végszükségben hadra kelt parasztság és polgárság képezte. Mátyás emellett kiépített egy állandó zsoldos hadsereget is. Ez nehézlovasságból, nehézgyalogságból, szekérvárból, tüzérségből, huszárságból és folyami hajóhadból állt. Mátyás hadjáratait személyesen vezette, mint kiváló hadvezér, bátor lovag és tapasztalt bajvívó, aki egyúttal a hadmérnöki és haditechnikai újítások iránt is érdeklődött.