A könyvben korunk egyik legnagyobb sakkjátékosa személyes tapasztalatain keresztül ad útmutatót mindazok számára, akik fejleszteni akarják magukat a sakkban.

Előszó és nosztalgia

A könyv születését illetően mindaz, amit az első kötetben írtam, túlnyomórészt igaz a második kötetre is. Már régóta kacérkodtam azzal a gondolattal, hogy legjobb játszmáimról könyvet írjak.
Persze tudatában voltam annak, hogy ez az álmom nem teljesülhet egyhamar. Profi játékosként időm és energiám túlnyomó részét a versenyzés és az edzés vitte el, ezért mindig, amikor fölmerült bennem a könyv gondolata, azt kellett mondjam magamnak, „majd később, majd később”.
Érdekes módon több kiadó is megkeresett ebben az időszakban. És jóllehet, még nem szántam el magam a megvalósításra, éreztem, ahogy lassan-lassan kirajzolódik a kép.

A könyv megírásának egyik legcsábítóbb része az volt, hogy újraélhettem a múltat. Habár az évek múltával személyiségem sokat változott, örülök, hogy megmaradt a sakkszeretetem, és ma is nagy örömöt okoz, ha gyönyörű játszmákat alkotok.
Sokszor kérdezték, mi a titka annak, hogy már fiatalon ekkora sikereket értem el. A tehetség és az ambíció fontos szerepet játszott, de a családi környezet volt a legnagyobb segítség.
Mindkét szülőm ízig-vérig pedagógus a szó legnemesebb értelmében. A nővéreim és én nemcsak azért vagyunk hálásak nekik, mert életüket a mi sakk pályafutásunknak szentelték, hanem mert a valódi értékek szellemében neveltek fel bennünket.