"A ma egyik embertípusa a nárcisztikus.
A nárcisztikus ember - már Csehovnál is - azt szeretné, hogy minden olyan legyen, mint amilyen az ő belső világa. Csak akkor létezünk - azt hisszük, hogy csakis akkor -, csak azáltal, ha megfogalmazzuk önmagunkat mások számára.
Ez szörnyű! Azért kell megfogalmazni, mert úgy érezzük - gyakran joggal -, hogy a másik nem veszi észre értékeinket, hogy ki vagyok, csak akkor, ha megfogalmazom. Mert nárcisztikusak vagyunk. Az érdekel, ami az enyém. Borzasztó volna, ha a világ csak olyan volna, mint én. (Te, ő.)
Ez egy nárcisztikus korszak. Bécsy Tamás mondta ezt nekem, amire én - eSGYé - rákérdeztem:
- Ezek szerint én is a nárcizmus üldözöttje vagyok?"

Könyvesbolt felszámolásból hátramaradt polckopott kiadvány.