„(…) A könyv egy olyan hús-vér politikus felemelkedését és mélybe zuhanását mutatja be, aki saját sorsával illusztrálja a posztkommunista hatalmi mechanizmusok kíméletlenségét. Hogy mivé lesz a politika, ha nem értékeket, hanem csak érdeket követ. Mire képes a pénz és hatalom iránti vágy, amely önnönmagába lesz szerelmes, ha nincs egy sorvezető, amely legalább valamilyen mértékben iránymutatást adna. (…)” (részlet a könyv Előszavából)

"Zuschlag! Itt az a pont, amikor a biciklit el kell tolni! Nem, talén így nem érthető. Másképp fogalmazok: ha most végre nem takarodsz el, akkor bebaszunk a földbe. A miniszterelnök szemhéja enyhén rángatózni kezdett. Az arca égővörös volt, a szája egyetlen vékony csíkká változott. Kegyetlen volt, rideg, közönséges, és egy percig sem leplezte, hogy mennyire gyűlök és megvet engem. 2004 októberét írtunk."

Ez a könyv, kedves olvasó, a "Zuschlag-ügy", a cserbenhagyásom története. - Zuschlag János

"... Igen, hazudtam. Hazudtam, amikor azt mondtam, nincs Zuschlag-ügy. Nagyon is volt, de ez nem csak Zuschlag-ügy. Mert nem csak én voltam benne, nem csak én hoztam döntéseket. Csupán végrehajtó voltam."