Milyen volt és milyennek látták a 18-19. század írói és olvasói a mese műfaját? Milyen hatása volt a népmeséknek az érzékenység és a romantika szépirodalmára? Értjük-e még a mesei funkciók és motívumok szerepét a Fanniban, a Tempefőiben és más klasszikusokban?

Tartalomjegyzék
BEVEZETŐ HELYETT
EREDET VAGY KONTEXTUS?
A varázsmesék archeológiája
Az ismeretlen népmese
Befejezni nem - A mese- és elbeszélésgyűjtemények kerettörténeteiről
Családon belüli viszonyok az orosz varázsmesékben
A Trisztán-szöveghagyomány varázsmesei elemei
Morfológia és rítus - A csíkszentdomokosi lakodalmi szokáskontextus Albert András három meséjében
A Tóbit könyve és a varázsmese
A romantikus kasztráció fogalma - Hans Christian Andersen:Az útitárs
VARÁZSMESEI KÁNONOK A RÉGISÉGBEN ÉS A ROMANTIKÁBAN
A rejtőzködő mese - Enyedi György Tóbiás-példázata
Egy tanulságos példa - Szilcz István kéziratos mesegyűjteménye
A kínai sz?nx - Gozzi-Schiller Turandotjáról
Hamupipőke és Fanni
A „néma” Tempefői - A Szuszmir-mese és a hálás halott mesetípus dramaturgiai funkciói Csokonai „vígjátékában”
„Oh, ez a láb láb lehetne…!” - Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Álomterek - Pető? Sándor: János vitéz
Egy irodalmi program allegóriája - Arany János:Rózsa és Ibolya
Mesés Monarchia - Jókai Mór: A cigánybáró

Könyvesbolt felszámolásból hátramaradt polckopott kiadvány.