„Kimondják, közlik veled. Rosszindulatú daganat. Mi tehetsz? Hátat fordítasz az egésznek, vagy végigjárod ezt a kivételes utat, belesel a titokzatos sötétbe. Sok belső ellenállást kellett legyőznöm, mire rákos kalandom megírására szántam magam.
Egymástól elhajló pályán mozog a beteg és a mellette lévő társ. A diagnózis első döbbenetének közös kiindulópontjából kénytelen vagy beletanulni egy gyötrelmes folyamatba, beletörődni egy külső és belső változásba, elszakadva szokásaidtól, miközben a másik ezzel a plusz teherrel éli tovább az életét, közlekedik, dolgozik, bevásárol, és ezek tetejébe még téged is ellát.
Csak annyi terhet tegyél rá, amennyit feltétlenül kell. Hidd el nekem, hogy van benned egy varázsló. Egy hozzád legközelebb álló mágus, akire számíthatsz. Aki nem a csillagok állásából, csontok halmazából, szeszélyesen lengő ingából szabja meg sorsodat. És főleg nem állít ki hatalmas számlát hókuszpókusza végén. Ezt a belső mágust kell feltámasztanod tetszhalálából. Aztán engedd, hogy az orvostudomány is tegye a maga dolgát.” (Oláh Gábor)

Könyvesbolt felszámolásból hátramaradt polckopott kiadvány.