Ez a „szélesvásznú” történet a kommunista büntető-táborokról szól, áldozatokról és kínzóikról, a magányról, mint önvédelmi módszerről - egy olyan rendőrállammal szemben, amely uralkodik az egyén felett és életének minden percét ellenőrzi.

Miután megismerte a börtön iszonyatát és a munkatáborokat, főhősünk semmire sem emlékszik korábbi életéből. Bábjátékosként tengeti jelentéktelen életét. Múltjának titkához azonban egy másik, új titok is társul, amelynek megfejtése talán utat mutat a saját valódi történetéhez.

Az 1975-ben született Lucian Dan Teodorovici az új román prózaíró-nemzedék markáns képviselője, műveit számos európai nyelvre lefordították. Ez a regény az első szépirodalmi mű, mely kísérletet tesz az egykori román büntetésvégrehajtás ábrázolására.