Az útra hullt gyümölcs voltaképp három kis kötet, amely útirajzokból áll, és kedves vidékemre, a mediterráneum keleti felébe kalauzolja el az olvasót. Az első kötet, az Útikönyv, a görögországi jegyzetekből összeálló mozaik; a második, az Ösvény a hegy árnyékában személyes zarándoknapló Áthosz Szent Hegyéről, a harmadik pedig hosszabb lélegzetvételű esszé a Boszporuszról és a partján elterülő városról, amelyet görögül Konstantinápolynak, törökül pedig Isztambulnak neveznek. Mindhárom könyv közös sajátossága, hogy írásukkor inkább foglalkoztatott a mese, mint a hivatalos törtánet; az érdekelt, hogy a költők szeretetteljes túlzásai mint fonódnak össze a megélt történelmi eseményekkel; mert a legenda és a valóság bonyolult összjátéka sokszor hívebben tükrözi a hely szellemét bármiféle lexikális adathalmaznál.