A Fejezetek a lelkiség történetéből 1993-as első megjelenése eseménynek számított a magyar nyelvű teológiai könyvkiadásban. Söveges Dávid könyvének újbóli közreadásával szeretnénk továbbra is elérhetővé tenni ezt a szubjetivitásában és megkapó is iránymutató munkát. Megőriztük a szerző sajátos nyelvezetét, amely - helyenként meglepő fordulataival, mondatfűzésével - a gondolat elválaszthatatlan részét képezi.
Azt reméljük, hogy a Fejezetek a lelkiség történetéből Napjaink Teológiája sorozatunkban találja meg igazi szövegkörnyezetét.

„Mi tehát a lelkiség? A hit megnyilvánulása az életben. A hit ugyanis nem lehet pusztán belső magatartás, annak kifelé is meg kell nyilvánulnia tetteinkben. A lelkiség, vagyis Isten Lelkének bennünk való élete történetileg alakul, változik.”

„A II. Vatikánum jellege: Sok mindenben különbözött ez a zsinat az eddigiektől. Nem akart dogmákat kimondani. Nem akart tévedéseket elítélni. […] A Zsinat kifejezetten pasztorális zsinat akart lenni, az egyháznak egy új, mélyebb képét kívánta kialakítani és abból a gyakorlati következményeket levonni. […] Nem akart szakítani semmi hagyományos tannal és gyakorlattal, hanem a régi, örök igazságokat úgy mondani, hogy a mai ember is megértse.
De ebben már benne volt az elfordulás az előző kornak, a restauráció korának magába zárkózásától, gettószellemétől. König bíboros ezt finomabban mondja: Kitörés háromfajta elszigeteltségből. Elszigeteltség a néptől - ez a laikusok felértékelését hozta; elszigeteltség a többi kereszténytől - ez lett az ökumenizmus szempontja; elszigeteltség a világtól - ez a világ felértékelését hozta meg. A fordulat mindenesetre jelentős.”

Könyvesbolt felszámolásból hátramaradt polckopott kiadvány.