Salamon Konrád évtizedek óta kutatja a magyar népi mozgalom történetét. Munkája a második világháború végétől kezdi tárgyalni a népi gondolat képviselőinek, a falukutató mozgalom nemzedékének küzdelmét a demokratikus Magyarország megteremtése érdekében. A népi gondolat politikai erővé válása, a baloldallal kialakított kapcsolata éppúgy hangsúlyt kap, mint a mozgalom erőfeszítései a kommunista előretörés megállítására. A szovjet megszállás és a kommunisták hatalomra kerülése nyilvánvalóan új helyzetet teremtett a harmadikutas politika hívei előtt A megváltozott erőviszonyok között más utakat kellett választaniuk a demokráciát, a valódi önigazgatást akaróknak. Az 1956-os forradalom szellemi előkészítésének fő irányvonalát is tulajdonképpen a harmadik út gondolata adta. Az ezt követő megtorlás és visszarendeződés, valamint a „puha diktatúrához" való alkalmazkodás és a népi mozgalomnak a rendszerváltozás előkészítésében játszott szerepének bemutatása zárja a kutatói alapossággal megírt, néhol új koncepciókat is felvető művet.